Ciprusi Köztársaság

A Ciprusi Köztársaság a Földközi-tenger egyik szigetországa, mely Törökországtól délre helyezkedik el. Területe 5895 km2, népessége körülbelül 800.000 főre tehető (2008-as becslés). Mediterrán éghajlatú, fővárosa Nicosia. Az Egyesült Királyságtól 1960-ban vált függetlenné. A várost kettéválasztja a Zöld vonal. A görög- és török-cipriótákat választja külön ez a határa, akik a köztársaságban 70-30%-os arányban osztoznak a hatalmon. Gyakoriak voltak a hatalmi viszályok, fegyveres atrocitások, ezért 1963-ban egy Peter Young által vezetett kontingens húzta meg a fizikai és földrajzi határt a két csoport között. 11 évvel később Törökország megszállta Ciprus északi területeit, akkor is a Zöld vonal (megközelítőleg 180 km) különítette el a szabad ciprusi territóriumot a török uralom alatt állótól.

A fővárosban állandó készültségben áll mindkét oldal katonai ereje. Az északi megszállási zónát nem ismeri el a nemzetközi közösség, ezért kereskedelmileg és idegenforgalom szempontjából is elszigetelődött.

A szigetország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország két része között jelentős gazdasági eltérés van (dél javára), kikötői kereskedelem szempontjából pedig óriási problémát jelent, hogy Ciprus legfontosabb kikötője a Zöld vonaltól északra található, tehát megszállás alatt van. Nicosiában van nyitott határátkelő, azonban külföldi turistáknak átlépni a török fennhatóságú területekre igen kockázatos.

Elnöki köztársaság lévén parlamenti irányítás van érvényben, a tagokat (80 főt) öt évre választják. Az etnikai megoszlásnak megfelelően alakult a parlament feloszlása is. A lakosság 82%-a görög, fennmaradó része török nemzetiségű. A szigetországban élnek görög és török ciprióták, illetve törökországi törökök is. A három éve végzett népességszámlálás adatai szerint Ciprusnak mindössze közel 800.000 lakosa van, a teljes népességszámra azonban becsült adatot is nehéz mondani (a megszállás miatt).

A Cipruson élők több, mint háromnegyede görög-ortodox keresztény, 18% muszlim vallású. Az egyházi határok is igazodtak a Zöld vonalhoz, délen főként keresztények élnek, északon inkább mohamedánok.

Hivatalos nyelvük a görög és a török. Egyértelmű, hogy a török területfoglalás után a görög nyelv visszaszorult a déli területekre. A rengeteg külföldi bevándorló miatt az angolt széles körben beszélik, bár nem vált hivatalos nyelvvé. A szolgáltatások területén, a politikai kapcsolatokban előszeretettel használt nyelv lett az angol.

Gazdasági termelés szempontjából a szolgáltatóipar dominál. Jelentős a pénzügyi szektor és az idegenforgalom szerepe (a GDP háromnegyede szolgáltatásból ered). A turizmus évente több millió főt csalogat Ciprusra, a pénzügyi befektetéseket az off-shore tevékenységek tették népszerűvé. Az importszükséglet túlerőben van az exporttal szemben, főként mezőgazdasági termékekre nagy az igény. Mint uniós tagállam, hivatalos pénzneme az euró. Az EU-n belül itt vannak a legkisebb adóterhek. Ha egy szervezet Cipruson belül nem folytat gazdasági tevékenységet (tehát off-shore), nem kell adóznia. Amennyiben bel- és külföldön egyaránt végez üzleti tevékenységet, 10%-ot kell fizetnie. Rengeteg országgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményeket (27-tel), többek között Magyarországgal is. Ha egy céget Cipruson nyitunk, kaphat európai uniós adószámot is.

Milyen előnyei vannak általában az offshore cégeknek?
Milyen adózási előnyöket kinál Ciprus?
Mik a ciprusi offshore cégek tulajdonságai?
Legfontosabb ciprusi offshore információk
Ha kérdése merül fel ciprusi offshore-al kapcsolatban, hívjon minket.